A hifi / házimozi termékek egyik alap eszköze az erősítő. Mindegy, hogy az egy kis jelszintű (phono, előerősítő, stb.) vagy esetleg egy közepes, nagy jelszínű típus (integrált, fejhallgató, végerősítő), a lényeg a bemenő jelszint bizonyos mértékű erősítése lehetőség szerint jelalak, fázismenet és sok egyéb villamos paraméter torzulása nélkül.
A hifi / házimozi termékek egyik alap eszköze az erősítő. Mindegy, hogy az egy kis jelszintű (phono, előerősítő, stb.) vagy esetleg egy közepes, nagy jelszínű típus (integrált, fejhallgató, végerősítő), a lényeg a bemenő jelszint bizonyos mértékű erősítése lehetőség szerint jelalak, fázismenet és sok egyéb villamos paraméter torzulása nélkül. Gondolhatnánk azt, hogy ez a 21. században már nem lehet különösebben nagy kunszt, hiszen a jelenlegi technológia mellett minden adott az olyan erősítők gyártására, mellyel a hifi / házimozi felhasználó boldogan juthat a minden napi betevő zenei / mozi élményéhez. A bevezetőből talán már sejthető, hogy ez sem lesz ilyen egyszerű, hiszen sok olyan tényező befolyásolja a készülékek gyártását és azok hangminőségét, tulajdonságait, melyeket részben a vásárlói igények, az aktuális trendek, részben a felhasznált anyagok és tervezési technológiák határoznak meg.
Talán „könnyebb” a helyzet a sztereó készülékek kapcsán, hiszen jó esetben sokkal egyszerűbb kapcsolástechnikát, kevesebb áramköri elemet, rövidebb jelutakat alkalmaznak, mint többcsatornás (házimozira szánt) társaik. Az egyik legfontosabb szempont az erősítők kapcsán a jó tápegység. Könnyen belátható, hogy a hangsugárzóról leváló minden akusztikus jel (hang) abból a feszültségből keletkezik, amelyet a lánc egyes elemeinek tápegysége szolgáltat! Ha a hifi / házimozi lánc bármelyik készülékének tápegysége túl magas zajt termel, nem elég stabil, nincs mögöttes tartaléka, alá vagy éppen hogy minimumra méretezett és a dinamika csúcsokban kifullad, akkor nem várható el, hogy a végeredmény optimális legyen.
Lényeges szempont lehet az egyszerűség, hiszen a jel minél több áramköri elemen halad keresztül, annál nagyobb a valószínűsége, hogy változás áll be az alakjában. Mivel egy erősítőben, bonyolultságától és felhasználási területétől függően több fontos és nélkülözhetetlen áramköri egység található, így az egyszerűség nem mindig tartható szempont. Ilyenkor a gyártó „kötelessége”, hogy a jelútba épített passzív és aktív áramköri elemek a készülék kategóriája alapján a lehető legjobb minőségűek legyenek! Ezt mi magunk (vásárlók) ellenőrizni nem igazán tudjuk, de ahogy haladunk a belépő szinttől a csúcs készülékekig, úgy biztosak lehetünk benne, hogy ez a paraméter is többé-kevésbé teljesül.
Sztereó erősítő választása során törekedjünk tehát arra, hogy letisztult, lehetőség szerint sallangoktól mentes (rádió tuner, média lejátszó, bluetoot, wifi, stb.) készülékeket részesítsük előnyben, melyek adatlapjai, tesztjei nem erős marketing támogatással bírva a legjobbnak kiáltják ki önmagukat. Ne akarjunk mindent egy dobozba megvásárolni, mert ennek a hangminőség látja kárát. Az adatlapokat böngészve ne a kimenő teljesítményt, hanem a hálózatból felvett átlagos / maximális teljesítményt keressük. Ebből az adatból több érdekes dolog is kiderülhet. Példaként, amikor egy sztereó erősítőt 2x100W-ra specifikálnak, az jól hangzik ugye? Amikor az adatlapján megtaláljuk, hogy a maximális hálózati teljesítmény felvétele 150W, akkor rögtön látható, hogy itt is a marketing csapat dolgozott többet, nem a mérnöki csoport. Egy klasszikus sztereó integrált erősítő úgynevezett „AB” osztályú végerősítő beállításban működik. Ez egy átlagos és ideális formája a készülékeknek…manapság a sztereó és házimozi erősítők 70-80%-a ilyen beállításban üzemel. Annyit érdemes erről a beállításról tudni, hogy az elméleti hatásfoka 50-60% körüli. A fenti hatásfok adatokból számolva 150W maximális teljesítmény felvételből 2x35W körüli, még tiszta kimenő teljesítmény érhető el, elfogadható torzulás és hibák nélkül, folyamatos üzemben. Nyilván a zene nem egy állandó amplitúdójú hang, hiszen folyamatosan változó frekvenciájú és amplitúdójú hangok összesége, így csúcsokban az erősítő ennél nagyobb teljesítményre is képes, de a 2x100W már reklámízű. A lényeg, hogy ha adatlapot böngészünk (amit mi nem is tanácsolunk) akkor ne a kimenő teljesítmény, hanem a felvett teljesítmény érték legyen meghatározóbb szempont. A teljesítmény egyébként sem a minőség mutatója!
A házimozi erősítőknél mindez hatványozódik. A túl bonyolult belső felépítés már eleve sok problémát okoz. Interferencia, az alacsony és magas jel áramú egységek, alacsony és magas jelszintű részek, audio és videó áramkörök között és azok közelsége egy házon belül. A tápegység és a beépített trafó mérete gyakran alig haladja meg egy jobb sztereó integrált erősítő trafójának méretét, csak itt éppen 5-7-9 csatornányi végerősítőt kell kiszolgálni, a számtalan kiegészítő audio-video áramkörről és a nagyméretű kijelzőről nem is beszélve. Itt még kreatívabbak a marketinges osztály dolgozói, hiszen gyakran látható az adatlapokon, hogy a készülék 7x100W-ra specifikált, viszont a házimozi erősítő hátsó csatlakozó oldalán a hálózati csatlakozó mellett „max 600W” olvasható. Kis fejszámolás…és rögtön belátható, hogy a jó esetben elérhető kimenő teljesítmény a teljes 7 csatornát egyszerre terhelve széles sávú jellel jó esetben 35-40W / csatorna. Megijedni ettől sem kell, hiszen az emberek fejében a teljesítmény adat erősen túldimenzionált dolog. A csatornánánkénti 30-50W egy egyszerű házimozi erősítő kapcsán teljesen átlagos és jó adat, a hétköznapi felhasználás mellett! Más kérdés, hogy a házimozi erősítőből nyert hangminőség köszönő viszonyban sincs a sztereó erősítők hangminőségével. Ez megint a mozi erősítők bonyolultabb felépítésére vezethető vissza, így vásárlás előtt mindenképp fontos mérlegelni, mire kívánjuk használni rendszerünket. Aki sokat hallgat zenét, és előnyben részesíti a szimfonikusokat, a kamara vagy jazz műfajokat, annak nagyon nehéz dolga van, vagy nagy kompromisszumot kell kötnie (vagy drágán vásárolnia), ha házimozi erősítőből szeretne jó hangminőséget elérni. Aki viszont „kütyümániás”, szereti a kényelmi funkciókat és a modern kor nyújtotta újdonságokat azok számára egy integrált sztereó erősítő nem lesz izgalmas „játékszer”.
Összefoglalva a dolgot, látható, hogy a bár nem államvizsga szintű feladat egy erősítő kiválasztása, azonban szakember segítsége erősen javasolt! Azt pedig mindenképp érdemes már az elején átgondolni, hogy mire kívánjuk használni elősorban (zene hallgatás / filmezés) és milyen minőségi követelményeink vannak a ráfordítható anyagi kereteinken belül. Ezek tisztázása után azt javasoljuk, hogy ne a csillagok számát, a márka presztízsének besorolását, a teszteket és pláne ne az adatlapokat böngésszük vagy az ismeretségi körünket szondáztassuk választás előtt, hiszen jóval fontosabb az egyéni ízlés kérdése, amiben csak meghallgatás lehet biztos pont, és a tapasztalattal, bemutató teremmel rendelkező szaküzlet megfelelő tanácsadása lehet iránymutató.
Hasznos volt a cikk?
Ha igen, kérlek értékelj minket facebook oldalunkon!
