A Vincent Audio terjedelmes választékában a korábban bemutatott hibrid integrált erősítők mellett természetesen tiszta félvezetősök is találhatók, mint például a Solid Line sorozatot erősítő, 22 kg-ot nyomó SV-234-es típus.

A szokásos bombabiztos kinézetű, stabil és rezonanciamentes kialakítású, fekete vagy ezüstszínben készülő alumínium előlapos készülékházban teljesen szimmetrikus felépítésű kifinomult erősítő áramkörök találhatók, a drágább SA-93Plus modellhez hasonlóan saját fejlesztésű FET-es bemeneti fokozattal és a hibrid modellekből ismerős izmos MOS FET végfokokkal. Gyártója szerint az új FET-es bemeneti fokozat gyorsabb és lényegesen alacsonyabb zajszintű jelátvitelt biztosít, a végfokok erőteljes hangzásáról pedig a korábban hallgatott típusoknál már mi is több alkalommal meggyőződhettünk. Újabb különlegességként a készülék 10 W kimenő teljesítményig tiszta A-osztályban dolgozik, majd a felett vált AB osztályba, vagyis jó érzékenységű hangsugárzókkal normál szobahangerős zenehallgatásnál elméletileg az A-osztályra jellemző kellemes és meleg hangzást élvezhetjük. 8 Ohmos terhelésen csatornánként 190 W teljesítményt biztosít, így ha éppen nem az A-osztály auditív előnyeit akarjuk élvezni házibulit vagy otthoni koncertet is bátran tarthatunk vele. A tekintélyes teljesítmény előállításánál keletkező hő hatékony elvezetéséről a készülék két oldalát borító vaskos hűtőbordák gondoskodnak.

A készülék enyhe Marantz-os utánérzésű alumínium előlapján a hibrid típusok retrós hangulatával ellentétben találunk egy kellemes zöldes ezüst színű, állítható fényerejű kijelzőt és forgókapcsolók helyett minden egyes funkció elérését nyomógombokkal oldották meg, így hangerő potméter sem található rajta, hanem a jobb oldalon a „fel” illetve „le” gombokat nyomkodva lehet állítani a hangerőt. Ugyanezen okból az összes bemenet saját nyomógombot kapott; a választék e téren 5 line aszimmetrikus és egy szimmetrikus XLR bementből áll, ezen felül kapunk még egy direkt végfok bejáratot is, amelyen keresztül az SV-234 akár önálló végerősítőként is használható, vagy pedig ügyesen beleintegrálható a házi-mozi rendszerbe, mint a frontsugárzók végerősítője. Arra kell csak vigyázni, nehogy véletlenül forráskészüléket kössünk rá, mert akkor a 190/289 Watt teljesítménynek „köszönhetően” a hangsugárzó cseréjének időpontja könnyen jóval előbbre tolódhat az eredetileg tervezettnél.

A belvilághoz hasonlóan teljesen szimmetrikus kialakítású hátlap bal és jobb oldalán lévő kettő szett csavaros-szorítós banánhüvely kivitelű hangsugárzó terminál mellett kapunk még egy Pre Out kimenetet is, ami aktív szub-woofer illetve másik végerősítő használatára vagy bi-amp rendszer kiépítésére nyújt lehetőséget. A készülékhez nagyon elegáns karcsú alumínium távvezérlőt mellékelnek, ami abszolút felsőkategóriás érzetet nyújt és az összes funkció kényelmes elérését lehetővé teszi.

Az SV-227-el hasonló árkategóriában lévő készülék lényegileg ugyanazokkal a MOS FET végfokokkal rendelkezik, csak éppen a csöves helyett félvezetős előfok szekcióval, amely kisebb hangerőn A-osztályban működik, így jóval barátságosabb hangzást nyújt, mint az egyéb félvezetős kapcsolások, ennek okán a kettejük közti szoros rokonságot gyakorlatilag lehetetlen lenne letagadni. Kis és normál szoba hangerőn az SV-234 alapvetően szintén lágy és kellemes karakterrel, fizikailag szinte kézzel fogható plasztikus hangszerhangokkal valamint testes és izmos mélyekkel szól. Legfőbb jellemzői nagyobb hangerőn sem változnak meg, inkább csak karakteresebbé és határozottabbá válik, sarkosságot vagy élességet azonban még így sem lehet előcsalogatni belőle, emiatt úgy tűnik, a Vincent mindenféle kapcsolástechnikából ki tudja hozni a rá jellemző barátságos és hosszú távon jól hallgatható karaktert. 
Jazz muzsikáknál dús hangú, pontosan követhető nagybőgőkkel, lágy, selymes cinekkel és dobseprőkkel, valamint kellemes tónusú hangszerhangokkal kényeztet. Hangulatilag a zenéje szintén az SV-277-re emlékeztető módon valahol a pezsgő buli és a bárzene között félúton helyezkedik el. Hasonlóan az összes többi Vincent elektronikához a hangja olyan „lounge” stílusú és legyen szó, bármilyen műfajról, mindig érezhető valamiféle nagyvonalú nyugalom benne. Olyan, mint egy igazi stressz űző, mindig jó érzés leülni elé. A vibrafonnál ismét tökéletesen érvényesül a plasztikus jelleg, a hangszer hitelesen, hosszú lecsengésekkel és kellően játékosan szólal meg, emellett remekül hozza az andalítóan bensőséges hangulatot.
Klasszikus zenéken a mélyei, a testessége és ez ereje ugyanolyan jól érvényesülnek, mint más műfajok esetében, valóságos hatásúan megszólaltatva a nagy testű, mély hangú hangszereket és megfelelően komplex módon ábrázolva a nagyzenekarok hangszertömegeit. Verdi Macbethjében a valósnál kissé szelídebb rezesek vezetik fel a hatásos tutikat, amelyek ereje valóban lenyűgöző, csak egy kis robbanékonyságot hiányolok belőlük. Azt szeretem, amikor ezeknél a részeknél jobban érvényesül a „semmiből érkező hirtelen nagy ütés” jelleg, amihez az erő mellé még nagyobb gyorsaság kellene. A felelgetős női énekkórus megszólaltatása viszont nagyon tetszik, a hangok könnyedek, levegősek és kifejezetten szép hangszínekkel szólalnak meg. Ugyancsak lendületes és életvidám a Mozart opera énekesnője is, a zene komplex és kerek egész, és remekül érvényesül az együtt és külön-külön hatás is, ami egyértelműen a felsőbb kategóriájú készülékek jellemzője. A Vivaldi hegedűverseny a márkatárshoz hasonlóan az SV-234-nek is a fogára való falatnak tűnik, sok érzelemmel és színnel, és a szóló részeknél egészen valóságosnak tűnő hegedűkkel. 
Pop-rock zenéken a hibrideknél élettelibb és izgalmasabb hangzású, a ritmusszekciók pedig könnyedén beindítják a lábaimat. A színvilága kellemes és gazdagsága ellenére az egész hangképre jellemző barátságosság hatja át.

 

Ereje és a fizikai valóságot idéző testessége révén a különféle effektek életszerűen és kellően hatásosan szólalnak meg rajta, így akár kétcsatornás mozizáshoz, akár a direkt végfok bemenet által lehetővé tett AV rendszerbe való beillesztéshez ideális választás lehet; egyértelműen bebizonyítva, hogy az élmény dús mozizáshoz nem feltétlenül hatásvadász készülékek kellenek. Alapvető nyugalma dacára az akciójelenteknél azért jól rá tud lépni a gázra, a legjobb pillanatai azonban azok a közepes tempójú vagy lassú jelenetek, ahol a testesség és a hangulati elemek is kellő szerephez jutnak, így mindenféle képességét egyszerre meg tudja csillogtatni.

A Vincent SV-234 egy márkatársaihoz hasonlóan alapvetően barátságos és realista hangvételű készülék, kellő erővel, kerek egész hangzással, testes mélyekkel és csövek nélkül is kellemes, hosszú távon jól hallgatható karakterrel. Félvezetős felépítése leginkább a hibrideknél kissé nyíltabb és izgalmasabb hangzásában érhető tetten, emiatt minőségi pop és rockzene hallgatásra még inkább alkalmas, és a mozizásban is robbanékonyabb, így a direkt végfok bemenetét is érdemes lehet kihasználni az AV hangsugárzó szettek frontsugárzóinak meghajtására.


Vincent SV-234
Teljesítmény: 2×190 W (8 Ohm)
2×289 W (4 Ohm)
Frekvencia átvitel: 20 Hz-50 kHz @ +/ - 0,5 dB
Jel/zaj arány: >90 dB
THD: >0,1%
Méretek: 430×142×450 mm
Tömeg: 22 kg
Ár: 599.900,- Ft

Stream Audio
Tel: 30/211-5253
www.streamaudio.hu