Írta: Wes Philips

A Thiel Audio 3-as szériáját az élet más területéről talán a BMW M3-as szériájával lehetne összehasonlítani. Viszonylag megfizethető áron 100 százalék teljesítmény. A Thielnek is volt nagyobb szériája mint a 3-as, és természetesen olcsóbb is, de az igazi ikon a 3-as sorozat.

Gyanús nekem a dolog, hogy ez lehet Thiel Úr kedvence, de Ő maga ezt soha nem vallaná be. Mikor a CS3.7 bemutatójánThiel audio cs3.7 teszt mesélt nekem a hangfalról, a hangja megbicsaklott, mikor ezt mondta „Mindig is szerettem volna egy újabb 3-as sorozatú hangfalat” – és egy pillanatra eltöprengett. Természetesen folyamatosan dolgozik valamin. Mikor bemutatta a CS3.6-ost, már dolgozott a CS5.1-en, a CS7.2-n, és PowerPoint vázlatai voltak a CS2.3-ról, valamint a CS1.6-ról. Ezek mellett természetesen a mélysugárzó szériát is fejlesztette. Eléggé elfoglaltnak nevezhető ember. Másrészt Thiel Úr úgy fogalmazott, hogy nem lesz gyors, mire a CS3.7-et megépíti. „Semmilyen körülmények között nem szeretnénk a régi módon - külsős cégek tervei alapján, és OEM hangszórókkal – megalkotni a CS3.7-et. Magunk akarjuk megtervezni, a saját szánk íze szerint, majd meg is építjük. Jobb hangszórókat alkalmazunk, és merevebb kabinetet fogunk építeni.”

Úgy is mondhatnánk, hogy egy élet munkáját fogják bele építeni a CS3.7-be – Jim Thiel élettapasztalatát.

 

"Ha hátralévő életében boldog szeretne lenni"

 Bár a CS3.7 (12.900 EUR párban) különbözik az elődeitől, Thiel Úr nem akart teljesen tiszta lappal indítani. „Mivel nagyon jó a fázis/idő koherenciája, mindenképpen első rendű keresztváltót fogok használni. Mivel a 3.6-ost fogja leváltani, három utas hangfalat akarok készíteni. Nagyon sok dolgot tudtam arról, hogy mit akarok, egyetlen apró probléma az volt, hogy fogalmam sincs, miként fogom megvalósítani.” A CS3.7 jól felismerhetően Thiel. A süllyesztett front panel például minden Thiel álló hangfalban közös, ám a testvéreitől eltérően a 3.7 hajlított testet kapott, amely 15 réteg keményfa (nem MDF!) alumínium ötvözet gondolában. A felső rész különleges kialakítása nem csak a doboz merevségét növeli, hanem segíti az optimális diffrakciót. A front panel alumíniumból készült. A hangfal megjelenése mellett nem tudok szó nélkül elmenni. Ahogy nézem őket, Daleket látom a Dr Who-ból. A feleségem szerint elegáns, és neki jó szeme van ehhez. (ezt Ő mondja, nem kis önbizalommal)

A CS3.7 egy három utas hangfal, ám két-utasnak tűnik első ránézésre a forma. A középmagas driver a 10 inches woofer, és a 10 inches passzív radiátor fölé van beépítve. Minden hangsugárzót Jim Thiel tervezett, és az Ő specifikációi szerint gyártottak. Szerinte a legnagyobb áttörés a 4,5 inches közép, amelynek nincsen kónusza. Az alumínium membrán hasonlít egy ellapított fánkhoz – amelynek közepén a magas a töltelék. A teszt során derült ki, hogy az alumínium redőzött megjelenésének komoly szerepe van. „Lehetővé teszi azt, hogy nagyon vékony membránt használjunk, amely hűtésként is funkcionálhat, és ez nagyon jól közelít az ideálishoz. – mondta Thiel. „Soha nem hallott módon lineáris kb 20 kHz-ig. Tudni kell, hogy annyira nem egyszerű, mint amilyennek látszik, mert a driver komplex felépítésű. A membránt egy masszív 3 inches cséve, és erőteljes neodymium mágnes hajtja, amely kivételes erőre képes a kerület mentén.” Az 1 inches alumínium dóm magas is teljesen új. Öt neodymium mágnese van (négy sugárirányba, és egy tengelyirányba mágnesezett), amely Thiel szavait idézve „brutálisan megnövelte az érzékenységet, és csökkentette a torzítást”. Rámutatott arra is, hogy a lapos felület jobb, mint a hajlított membrán, mert elkerülhető általa a magas „átkiabálása”, amely rendszeres problémát jelent a hasonló felépítésű kombinációk esetében. A woofer is lényegében egy lapsugárzó, amelyet sugárirányba rendezett merevítőkkel láttak el. Ennek is 3 inches cséveteste van, amit egy hatalmas (5 lb) mágnes hajt. A középsugárzóhoz hasonlóan ez is Thiel nagylöketű, rövid csévés rendszerét alkalmazza meghajtásnak, amely a csévét mindig a mágneses tér optimális helyzetében tartja. Jim Thiel meggyőződése az, hogy a legtöbb hangszóró torzításának forrása az, hogy a csévetest kikerül az optimálisan elrendezett mágneses térből. Egy rövid csévetest könnyebben tartható bent a homogén mágneses térben, és a tekercs megfelelő kialakításával javítható a hatásfok. Mint mindig, a keresztváltó komplex első rendű szűrést alkalmaz, hiszen egy Thielről beszélünk.

Mindent elsöprő különlegesség

Thiel audio cs3.7 tesztA felépítése viszonylag egyszerű – amennyiben egyszerűnek nevezhető egy döntött, aszimmetrikus, 45 inch magas, közel 42 kg súlyú eszköz. A CS3.7-est 1,5 méterre helyeztem el a front faltól, és kb 2,5 méterre ültem le tőlük. A fülmagasságom kb 10 cm-rel a magasak tengelyiránya alatt volt. (Thiel Úr azt mondta, hogy legalább 5 cm-rel a magas tengelyiránya alá kell ülni, úgy lesz ideális a pozíció.) Ezután beállítottam a CS3.7 masszív tüskéit. Ha kisgyermeke, vagy nagyobb testű háziállata van, A Thieltől rendelhet stabilizátorokat, amelyek megnövelik a hangfal alátámasztásának szélességét. Mivel nálam ilyenről nem volt szó, nem alkalmaztam ezeket. John Atkinson emlékezetes jótanácsa szerint a Thielt terelgetni kell, mint a malacot. Nem szabad túl kis teljesítményű erősítőre kötni. A tanácsot megfogadva 200 W csatornánkénti teljesítmény felett gondolkodtam (Thiel 100-600 W közötti erősítőt javasol). Van egy Ayre MX-R monoblokkom, amely 600 watt 4 ohmon, illetve egy Musical Fidelity Nu-Vista 300, amely 480 watt 4 ohmon. Úgy vélem, ennyi teljesítmény bőven elegendő lesz

A 3.7-et sokáig keményen kell járatni mielőtt igazán meghallgatná. Elsőre a hangját homályosnak, és csaknem irritálónak találtam, ezért mielőtt munkába mentem, mindig feltettem egy CD lemezt ismétlésre, és egész nap járattam. A következő hétvégén már figyelemre méltó változás állt be.

Feleségül venni, vagy elégetni

Van abban valami igazság, hogy a Thiel hangfalak hangja hasonlít egymásra. Artikuláltak, és következetesek a teljes átviteli tartományukon, de hajlamosan a hiperartikulációra, amit a kevésbé elnéző hallgatóság fényesnek nevez. A CS3.7 szerencsére ezt a tulajdonságot nem viseli. Az artikulációja rendben, és a hangja is nyugodt. A magas közép kombináció igazi áttörés volt Jim Thiel részéről. A Flor se Alazia hallgatásakor (The Manzanera Collection, CD Blue Plate/Caroline 1798) Phil Mazarena gitárjátékába fulladó Tiana Libertad hangja nagyon meleg volt. A £Que dolor! dalban egyáltalán nem lehet érzékelni a kemény hangkarakter. Helyes, ez így van rendben! Mikor elragadtatással ringatóztam  Zacareas Gómez Urquiza dalszövegére, még egy csodálatos felfedezést tettem. A CS3.7 varázsló módján olyan finom ritmikus információkat adott át, amelyeken más hangfalak általában csak átgázolnak. Néhány hangfal hangjában keresnem kell a ringatást, néhányban pedig a szelídséget. A Thiel megtalálta a mesterek finomságát. Az Anouar Brahem Trio Le Voyage de Sahar (CD, ECM 1915) lemezéről a Vague/E la nave va számban együtt játszik Brahem lanton, a zongorista Francois Couturier-rel, és a harmonikás Jean-Louis Matinier-rel. Ez egy olyan hangszer kombináció, amit el nem tud az ember képzelni, de Brahem a zseni, és nem én. Ez egy gyér felépítésű színpad, és a Thiel hallani engedte mindhárom zenészt egymás mellett.

Thiel audio cs3.7 teszt

Ahogy Couturier az arpeggiokat játszotta, az apadt, és dagadt. Martinier egyszerű akkordokat játszott, úgy kísérte. Mikor Brahem bekapcsolódott az arab lantján, Couturier a kísérete közben erőteljesebben játszott. Párbeszéd az arab rövidnyakú lant, és a zongora között. A dal egyszerűnek, szinte profánnak hangzik, és a Thiel olyan módon mutatta be ezt, ahogy még soha nem hallottam. A Vague egy részlete rám hozta a frászt. Feszülten hallgattam ahogy Brahem, és a zongorás válaszolgat egymásnak, amikor Matinier belépett a harmonikájával. Felugrottam, és felkiáltottam, mert olyan érzés volt, mintha idegen test materializálódott volna a nappalimban. Francis Bebey, John Williams' Magic Box (SACD, Sony 89483)"O Bia," zeneszáma megmutatta a Thiel lendületét. Cammogó trióként indul egy gitárral, egy basszussal.A téma végén Williams egy kis mágiával felpörgeti a ritmust, ami magával ragadja a többieket is. Jeff Buckley mondta egyszer nekem, hogy gitárral a kezedben olyan lehetsz, mint egy nagyzenekar. Az enyémben nem, ám Williams kezében igen. Miközben a Thiel az O Bia-val ringatott, feltűnt egy apró hiányossága. A legalsó regiszter nem volt olyan hatásos, mint ahogy azt megszoktam, különösen az oktáv alján. Lehetséges, hogy a CS3.7 nem igazán megy le 30 Hz alá eléggé hatékonyan, bár ez legyen a legkevesebb. Az első igazi hangfalam a Quad ESL-57 volt. A 30 Hz akkor még nagyon alacsonynak tűnt nekem, de mára már képes vagyok pontosan érzékelni, ha valami hiányzik az alsóbb tartományból. Önnek ez valószínűleg fel sem fog tűnni, ha nem megfelelő zenei anyagot hallgat.

Párválasztás 

Az Avalon Indras hangsugárzó októberi tesztje során röviden meghallgattam egy Thielt ami nálam volt. A két hangfal lényegében ugyanazokkal a hangzásbeli jellemzőkkel rendelkezik. Mindkettőre ugyanaz a kabát húzható rá; félelmetes tisztaság, és részletezés, de felesleges mennyiségű részlet bemutatás nélkül. A Thielekhez hasonlóan az Indras is sovány egy kicsit az alsó tartományban. Természetesen az alacsonyabb ára miatt a Thiel sokkal jobb vétel lehet. A szállítási határidők mindkét hangfal esetében ésszerűek. Az összehasonlítás referenciája a jól ismert Wilson Audio WATT/Puppy 8 rendszere volt, ami egy kompakt, magas minőségű monitor. Egy rövid dal tökéletesen illusztrálta a W/P 8-as nagyobb erejét a Dave Holland Quartett Conference of the Birds (CD, ECM 1027) lemezéről. A hangfal erőteljesebben mutatta be az alsóbb régiókat. A Holland nagy akusztikus mély leképzése pompás volt Sam Rivers, és Anthony Braxton fuvola, és szoprán szaxofon duettjén (oda-vissza kapcsolgatás szükséges, hogy észre lehessen venni a különbséget). Barry Altschul énekhangjával, haranggal, gongokkal, és marimbával kiegészítve a Thiel jobb munkát végzett, és harmonikusan szállította a részleteket. A Wilson rábólintott a beütésekre, és jobb sebességet mutatott. Duke Ellington's The Jaywalker (FLAC letöltés, HDTrack) lemezéről az A Chromatic Love Affair dalában ahol az alacsony mélytartomány fontos szerepet játszik, a Thiel kevesebb volt. Ugyanígy éreztem Paul Gonzales tenor szaxofon játékának bemutatóján is. A Thiel kicsit összenyomta Gonzales játékát, nem adta meg számára azt, amit megérdemelne. Másrészről viszont kiváló munkát végez – egy kicsit jobbat is, mint a Wilson – a fafúvósok belső hangjának bemutatásakor. A Wilson Francais Couturier zongorájának túl sok élénkséget adott a Vague/E la nave va dalban. Úgy éreztem, itt a Thiel jobb volt, látni engedte a zene szívét. Mit jelent ez? Semmi gond nem volt a holografikus leképezéssel, és a színpad leképzéssel – ez mindkét hangfalnak jól ment – ám a Thiel egy leheletnyivel jobb volt. A szappan buborék lehetne a legjobb hasonlat. Ha megpróbálod elkapni, kidurran. Lehetséges, hogy jobb lenne a Thielt oda helyezni ahová való, és úgy vizsgálni, mint ahogy egy high-end hangfalat szokás.

Phil Manzanera Flor de Azalia hallgatásakor nem voltam elégedett a Thiellel. Tania Liberdad hangja viszont annyira meleg, hízelgő, és valóságos volt, hogy teljesen elolvadtam. Ha az énekhangot szereti – főleg, ha a női énekhangot – meg kell hallgatnia ezt a hangfalat.

 Thiel audio cs3.7 teszt

Az elsietett házasságot megbánhatja

Az összefoglalónkban általában listába szedjük a pozitív, és a negatív tapasztalatokat, az ár/érték arányt, és mondunk néhány rövid, velős megjegyzést. Ha ezt várják tőlem, most csalódniuk kell. Nagyon, nagyon beleszerettem a Thiel CS3.7-be. Nem tökéletes, de a legfőbb problémájának mondott mélyhang leheletnyi hiánya fel sem fog tűnni sok hallgatónak. Ha az legalsó regiszter ereje hiányzik, azt egy jó mély sugárzóból pótolhatjuk, melyből akár a Thiel is kínál remek darabokat. Ha belegondol, hogy mennyi pénzt takarít meg azzal, hogy a Thielt választja, ez kacagva belefér, hiszen az ára fele, vagy harmada azoknak a hangfalaknak, amikkel összehasonlítottam. Azt természetesen nem mondhatom, hogy a 12.900 Euró-s ár olcsó. Mindössze annyit állítok, hogy ahhoz, hogy még egy ilyen jó hangfalat mint a Thiel CS3.7, kétszer, háromszor többért lehet csak találni Megjegyezném még: Amennyiben az Ön által használt erősítő, vagy receiver például csak 150 wattos csatornánként, nem fogja meghallani, amire a CS 3.7 képes. A Stereophile olvasók rendszeresen megrónak azért, mert túlságosan együtt élek a hangfalakkal. Aki csak megfigyeli a hangfalat, az olyan, mint a sikertelen házasság. Tipikusan sem veled, sem nélküled helyzet. Lelkük rajta, és próbáljanak boldogok lenne így. Én viszont nem tudom, hogyan legyek boldog, mert úgy érzem, nem tudok élni a Thiel CS3.7 nélkül. Ez lesz az a hangfal, amely életem hátralévő részében boldoggá tesz.

Műszaki adatok:

Három utas, álló hangfal. Driverek: 25 mm-es alumínium dóm magas, amely koncentrikusan ráépített 4,5 inces lapos alumínium középsugárzóba van foglalva. 10 inches (254 mm-es) lapos alumínium woofer, 10 inches (254 mm-es) lapos alumínium passzív radiátor.

  • Keresztváltó meredekség: első rendű szűrők
  • Frekvencia átvitel: 33Hz – 26 kHz +/- 2 dB
  • Fázis átvitel: +/- 10 fok minimum
  • Impedancia 4 ohm nominális, 2,8 ohm minimum.
  • Érzékenység: 90 dB/2,83V/m
  • Javasolt erősítő teljesítmény 100 – 600 W
  • Méretek: 1140x320x540 mm
  • Súly 41,5 kg
  • Kivitel: dió, fekete kőris, cseresznye, tölgy, juhar, illetve plusz költségért egyéb is rendelhető

 

Mérési adatok:

A Thiel CS3.7 érzékenysége 90dB/2,82V/m gyárilag. Az én B-súlyozású tengelyirányban végzett mérésem szerint egy kicsit magasabb, mint a megadott érték. Én 90,7dB/2,83V/M értéket mértem a DRA Lab MLSSA rendszerével. Ez jelentősen javítja a Thiel magas átvitel értékét (lásd a grafikont) A megadottnál magasabb érzékenység jó dolog, mivel a Thiel impedanciája 2 és 3 ohm között marad a legtöbb frekvencia tartományban. A fázis fordítása 40 fok 60 Hz-en, 3,8 impedancia érték mellett. Thiel 4 ohm névlegesre specifikálta a hangfalat, és 2,8 ohmot adott meg mint minimál impedancia érték. Én úgy mértem, hogy a minimál impedancia 2,4 ohm 125 Hz-en. A két érték közötti különbség nem szignifikáns, egy megfelelő minőségű erősítő probléma nélkül kezeli

Thiel audio cs3.7 teszt

Thiel impedancia (folytonos vonal), és fázis (szaggatott vonal) görbéje a frekvencia függvényében

A kilengések lágyak, de találtam néhány rezonancia pontot a kabinet falán. A lenti ábrán látható spektrum ábrán figyelhető meg a jelenség kialakulása. Nem jelentős mértékű, ám úgy alacsony, mint magas tartományokban észlelhető

Thiel audio cs3.7 teszt

Összegzett spektrum diagram mérés mód. Az érzékelő a front panel közepére helyezve, MLS vezérlő feszültség 7,55V, mérési sávszélesség 2 kHz

Egy olyan hangfal esetében mint a Thiel, amely döntött előlappal, és elsőrendű szűrőkkel épített, fontos az hogy az átvitelt tengelyirányban kell mérni, mert így érkeznek a mérőmikrofonba (és a fülbe is) a különböző hangtartományok ideális módon. Az impulzus átvitelt ilyen mérés beállítással végeztem. A távolság 1,3 méter volt a magas sugárzó tengelyének irányában. Éles, 3,8 msec kimenet volt mérhető a magas/közép kombináción, de ez gyorsan csökkent. A másik emelkedés 4,2-5 msec idővel már jóval kerekebb volt, és lassabban csökkent. A tengely 1,1 méteres magassága valószínűleg túl sok ennek a hangszóró egységnek

Thiel audio cs3.7 teszt

Step átvitel tengelyirányban, 1,3 méter távolság, 5 msec időkorlát, 30 kHz sávszélesség

A mikrofon 15 centivel lejjebb mozdítva, a lenti ábra szerinti átvitelt mértem. Még mindig mutat egy jelentős túllövést, de mindhárom sugárzóból egyidőben érkezett meg a hang a mikrofonba, ami kimagasló idő koherenciát jelent. A mikrofont tovább mozdítva a mélysugárzó hangja egy kicsit korábban érkezik meg (nem mutatja az ábra). 34 fokos tengelyt alkalmaztam a mérésnél a padlóhoz képest, a hangfal idő koherenciája meghatározásakor. Ezt a magasságot a Home Theater senior szerkesztője Tom Norton határozta meg, amikor még a Stereohile-nél dolgozott az 1990-es évek közepén (Ő határozta meg azt, hogy az alacsonyabb, vagy magasabb emberek ülő helyzetű fülmagasságához ezt a tipikus értéket célszerű alkalmazni)

Thiel audio cs3.7 teszt

Thiel CS3.7 Step átvitel magas tengelyirány, 1,3 m távolság, 5 msec időkorlát, 30 kHz sávszélesség

A lenti ábrán a frekvencia átvitelt figyelheti meg a magasság függvényében. Ha magasabban ül, a magas, és a mély energiákat határozottabban fogja hallani. 86 cm magasság alatt már sem a magas/közép, sem a mély arányai nem megfelelők

Thiel audio cs3.7 teszt

Frekvencia átvitel a magasság függvényében. Távolság 1,3 m, pozíció 15 cm-rel a tengelymagasság alatt

A fekete görbe a CS3.7 300 Hz alatti átvitelét mutatja meg optimális tengelyirányban, kb 30 fokos vízszintes szögben. Csekély mértékű emelkedés , majd csökkenés látható az oktáv felső részén. Ez nem fogja az érzékenység mérést jelentősen befolyásolni. Mivel kíváncsi voltam arra, hogy színez-e a Thiel, vagy sem, több mérést is elvégeztem. A zöld a közép, a kék a woofer, a piros a passzív radiátor átviteli görbéje. Annyi látható az összegzett ábrákon, hogy a passzív radiátor 31 Hz-re van hangolva, amúgy gyakorlatilag 35 Hz-ig lineáris az átvitel. Az átfedéseket az elsőrendű szűrők alkalmazása okozza.

A hangfal vízszintes irányszöge is befolyásolja a kiegyenlített hangzást. A lenti ábrán a CS3.7 diszperziós görbéit láthatja. Jól látható, hogy a Thiel rengeteg magas frekvenciás energiát terít szét a szobában, emiatt az akusztikusan csillapított szobák jobb hangzást produkálhatnak, mint a normál élő lakások. A normál lakásokban többféle objektum is visszaverheti a magas tartományt, amely befolyásolhatja a pontos térleképzést.

Thiel audio cs3.7 teszt

A lenti ábrán a Thiel átvitele látható 1/6 oktávval mérőszobában

 

Azok a hangfalak amelyek első rendű szűrőket alkalmaznak, nagyon gyakran küzdenek frekvencia domain problémával, és ez jól láthatóan megjelenik az idő koherencia grafikonon. A fentiekből látható, hogy megfelelő tervezéssel ez a jelenség kiküszöbölhető. A Thiel CS3.7 a legjobb választás úgy tervezési, mint kivitel szempontból.

Csodálatosan megépített hangfal – John Atkinson

Forrás: Stereophile.com