Hírek, Tesztek

Audio Technica AT150MLX és AT-OC9/III hangszedő teszt

2019.08.26 11:30

A már régen várt, következő tesztünk szereplője egy nagy-hírű cég, az Audio-Technica két hangszedő reprezentánsa. Ha gondosan elolvassuk a gyártmány-katalógust, hamar rájövünk, hogy sok nagyon jó hangszedőt találunk az Audio-Technica választékában.

Barázdabillegetők

 

A már régen várt, következő tesztünk szereplője egy nagy-hírű cég, az Audio-Technica két hangszedő reprezentánsa. Ha gondosan elolvassuk a gyártmány-katalógust, hamar rájövünk, hogy sok nagyon jó hangszedőt találunk az Audio-Technica választékában. Minden pick-up más, mint az azt megelőző modell, különböző alakú mágnesek, különböző anyagokból, különleges tű-profilok, stb. Ezek az alapanyag- és konstrukcióváltoztatások teszik a finom hangzás különbségeket az egyes modellek közözött. Nem monumentális változásokra kell gondolni, bár az audiofilek hajlanak a költői túlzásokra.
A most bemutatásra kerülő két hangszedő közül az egyik a mozgó mágnes paletta csúcsmodellje az AT150MLX, a másik pedig egy Pick-up legenda az AT-OC9 aktuális azaz harmadik változata a mozgótekercsesek legfelső régiójából. Mindkét modell a legutóbbi 15. AV-Trend kiállításon meghallgatható és összehasonlítható volt, szinte mindenki véleménye szerint igen maga szintjét képviselve a gyártásnak.

 

Az AT150MLX technikailag: Az aranyozott boron tűszár amelyre a tű szerelve van rendkívül merev, mégis könnyű. Érdekes, hogy az arany borítás egy kis önrezonancia-csillapítást ad. Egyedi, MicroLine™ tűprofilt alkalmaznak, mint a legújabb és legfejlettebb kivitelt. Ez a forma jobban produkálja a magas frekvenciákat, kisebb a kopása és a torzítása, mint a korábbiaknak. A MicroLine™ tűprofil kiválóan tapogatja le a magas frekvenciákat függetlenül attól, hogy mekkora mértékű a barázda-moduláció foka. Az Audio-Technica egy technológiailag fejlett, tiszta réz anyagot használ (PCOCC Wire) a tekercsek elkészítésénél. A laminált mágnesmag szerkezettel – amely minimálisra csökkenti a veszteséget a nagyfrekvenciás tartományban – együtt az integrált „paratoroid” generátor-rendszer hatékonyabb, mint a hagyományos hangszedőknél alkalmazott megoldások. A két tekercs nagyon közel áll a toroid-trafók technikájához, (ezért „paratoroid” a becenevük) ami egy hatékony generátor, alacsony veszteséggel. A speciális magas hőmérsékleten extrudált PCOCC huzalban (Pure Copper Ohno Continuous Casting) gyakorlatilag nincs keresztirányú kristály, amely megakadályozná, gátolná a jelátvitelt vagy elszínezné a hangot. A hangszedőben a mu-metal árnyékolás lecsökkenti a tekercsek „áthallását” a két mágneses körben. A laminált mágnesmag csökkenti a légörvény hatást és növeli a magas frekvenciás átvitelt. Annak érdekében, hogy tovább növeljék a pontosságot az AT150MLX mozgó rendszerében az Audio-Technica mérnökei a két tekercset egy kerámia tartóba szerelve biztosították a nemkívánatos parazita vibráció elleni rezonancia-menetesítést.

Legyünk türelmesek és állítsuk be jól a túlnyúlást, a tűnyomást, a vertikális követési szöget és az anti-scating értékét! Az AT150MLX akkor teljesít a legjobban, ha a jól van beállítva a villamos terhelés (impedancia), passzol a hangkar effektív tömege és így kedvező az összehangolás.

Az AT150MLX nagy kritikus, amennyiben a mastering vagy a préselés rossz, megmutatja a kellemetlen eredményeket. Ez nem a legfigyelemreméltóbb képessége, de egy biztos nem veszi egy kalap alá a torzítást és a zenét. Az Audio-Technica bemutatja a tényeket. Ennek a nagy része annak köszönhető, hogy rendkívül könnyű és merev a tűszár. Ez a hangszedő ad basszust. Ez nem jelenti azt, hogy egy nagy, kövér kerek basszust kapunk, ami lehet, hogy egyeseknek kevés. Inkább nyomon-követhető, dallamos, finom basszus-menetekre lehet számítani. Az Audio-Technica AT150MLX tűprofilja vékony ék-alak, kiváló kapcsolatot tart a barázda fallal, akkor is, ha rengeteg bőgő vagy basszusgitár hang szuperponálódik a barázdában. Tapasztalatom szerint az AT150MLX páratlanul gyors és agilis, így szabatos és életszerű. A dinamika nagyon függ a kar tömegétől. A dinamika nyomon követhető még az apró harangok, cintányérok, halk dobseprő meglepően hangzás-hű tolmácsolásánál is, amivel a legtöbb hangszedő alig bír megküzdeni vagy legalábbis lépést tartani.

Az Audio-Technica AT150MLX egy technikai remekmű. Függetlenül attól, hogy jól meg kell választani a hangkart, a phono elektronikát meg van a képessége arra, hogy létrehozzon egy zenei preferenciát. Ez a hangszedő közepes tömegű, ezért rá a dinamikus egyensúly a jellemző. Ettől a hangszedőtől felélénkül a hangrendszer.

Kedves olvasónk! Ha a jelenlegi hangrendszere egy kicsit szomorkás és hiányoznak a részletek, akkor szívből ajánlom ezt a hangszedőt. Kedvez a középhangok megvalósításának és briliáns általában az ebben a tartományban szólózó hangszerek hangjának leképezésekor. Ha a fő kritérium a precíz képalkotás, akkor lehet, hogy egy kicsit csalódottak leszünk, mert nem penge élesek az egymás melletti hangszeres helyek. Ha csak relaxációra hallgat zenét, akkor el fogja kerülni a muzsika katarzisát és a beleélés élményét – akkor ez nem az Ön hangszedője. Ez a pick-up jól beállítva nagy kihívója az MC modellnek.

Tesztünkben igyekeztünk mindkét hangszedőnek egyenlő esélyt adni, erre remek lehetőséget nyújt az Acoustic Solid Machine futóműve kettő egyforma karral. A karkábelek, valamint az összeköttetés és hangsugárzó kábelek a Vertere Pulse-C, a két phono elektronika a Primare R32 modelljei. Az erősítést az olasz Mastersound Duetrenta S.E. csöves elektronikára bíztuk, az összeállítást Elac BS314 hangsugárzókkal hallgattuk meg.

Az Audio-Technica fennállásának 50. évfordulójára az új termék-összeállításban mint a márka zászlóshajója jelent meg az AT-OC9/III. Az első generációs AT-OC9 még 1987-ben került piacra a jelenlegi a harmadik verzió, nevezhetjük akár Mk3-nak is. A kivitel sok éven át nem változott, amíg meg nem jelent az OC9M, amely MicroLine™ tű-profillal került piacra. Az AT-OC9/III mozgó tekercsesek világába a tökéletesség szimbóluma.

Az Audio-Technica AT-OC9/III hangszedőt úgy tervezték, hogy tartsa meg az eddigi modellváltozatok erényeit, de számos vonatkozásban tegyen túl rajtuk. Így például, marad a 0.26mm átmérő, kellően szilárd boron tűszár, de már nem arannyal bevont, mint volt, és elment a MicroLine™ tűprofil, helyette az új modellben Line-Contact, 40×7μm görbületi sugarú tű ragyog. Leváltották az eddigi változatokban használt magas fluxusú szamárium kobalt mágneseket, az új AT-OC9/III-ban neodímium mágnessel ellátott (kobalt és vas ötvözetéből álló) kombináció növeli a tekercsek réseiben koncentrálódó mágneses mezőt. A két tekercs PC-OCC drótból készül, azonban új kivitelt kaptak a bal- és jobb-csatorna független tekercsei egy fordított V alakú formációt hozva létre, hogy csökkentsék a vibrációt. A tekercseket műgyanta, kálium-titanát tartja a helyén.

 

Az egy kicsit alacsony (0,4 mV) kimeneti feszültség miatt szükség van egy stabil step-up eszközre (elő-előerősítő vagy MC-trafó), amely képes mintegy 60 dB nyereség elérésére, hogy a lehető legjobb dinamikai egyensúlyt és alacsony zajt hozzunk ki végeredménynek. Az OC9/III már a dobozból való kivétel első órájában is jól hangzik, de körülbelül 30 és 50 óra között van a bejáródási ideje. Mint minden hangszedő esetében itt is szükség van a gondos beállításra.

Meghallgatáson az OC9/III azt mutatta, hogy legjobban talán a rock és jazz műfajokon szerepel. Feltárja a barázdákból a természetes hangzást és ettől több kiterjesztés már nem kell a frekvencia spektrum mindkét végén. Enyhe puhaság, tökéletes hangzási egyensúly. Az biztos, hogy kevésbé romantikus és dallamos hangzású, de nagyon részletes és kifinomult, miközben élénk képalkotó. A szabadon áramló, tágas, átlátható, hangzást mindent bizonyítva nehéz meghatározni. A zenei színtér bemutatását segítő levegősség, a test és a rezonancia kifejezetten jól nyomon követhetők. A muzsika életszerű és csillogó, ahogyan az kell.

 

Az OC9/III azonnal teszi a dolgát, jellemzőek a mélyek, a széles dinamikai spektrum és az általános jelenlét érzet. Azt is megerősíthetem, hogy az OC9/III hangzásvilága kissé melegebb, inkább elnéző, mintsem semleges. Az OC9/III nem egy rossz ötlet azoknak a gyűjtőknek akiknek rengeteg lemeze van a korai ’90-es évekből és azon túl, akiknek gyűjteményében jelentősen több a digitálisan rögzített felvétel. Lényegében kiváló, nagyszerű egyensúlyt tart a dinamika és a részletek megjelenítésében. Hallgatás közben egymás után jönnek a kedvező jelenségek, mennyire jól csinál szóló éneket, megnyitja a gitár testének után-zengését, majd gyorsan a basszus és a dob tökéletes helyét mutatva biztosítja az érzelmi reakciót. Egy röpke pillanat elég, hogy reprodukálja a lényeget anélkül, hogy túl laza vagy túl elemző legyen. Kiváló képalkotó, nagy hangsúlyt fektet a tér ábrázolására, a hangsugárzók eltűnnek egy kifinomult rendszer hallgatása közben. Ezen kívül az OC9/III gondot fordít a zenei műfajok fundamentumának bemutatására és egy nagy lépést tesz a zenei textúra leképezésére, lekőrözve ebben az MM hangszedőt.

Konklúzió

Az újrakevert Reiner Ferenc által vezényelt Rimszkij-Korszakov: Seherezade a Chicago SO tolmácsolásában (Chesky Records, RC4) nem nélkülözte az élénkséget, a csillogó húrok sziporkázását és az előadás levegőjét. Az új OC9 modell viselkedése még mindig ellenőrzött és precíz, de van egy szabadon folyó karaktere, vastagabb basszus-textúra többlete és a csúcspontokon lévő hangversenytermi lecsengések pregnánssága. Azok, akik egy kis ízelítőt szeretnek a luxusból ésszerű áron már régóta az Audio-Technica AT-OC9 mozgó tekercses hangszedőt használják, mert a kiváló követési képesség, finom és tiszta hangzást eredményez. Addig amíg az AT150MLX mozgó mágneses hangszedő hangzása élénk, kifinomult és nagyon részletes, amíg az ultra-tiszta hangzású magas hangok részletei finoman metszettek, az új OC9 több szubjektív élményt ad a frekvencia tartomány alsó végén. Ez még mindig igény, és ez a megjelenítési képesség teszi az egyik legkedvezőbb árú High-End hangszedővé a mozgótekercsesek között.

Forrás:[www.hangzasvilag.hu]